Crusader Rex társasjáték

Wargame-ekről röviden sorozat – 1. rész

A wargame-ek, azaz háborús játékok kedvelői általában (idehaza csakúgy, mint külföldön) kisebbséget alkotnak a játszani szerető emberek között. Ha a wargamerekre gondolunk, általában lepedő méretű, hatszögletű mezőkre osztott térkép fölött görnyedő, apró, fura ákombákomokkal borított jelzőket tologató, kockákat csörgető szent őrültek jelennek meg lelki szemeink elől, akik láttán még az „átlagos” játékos is elborzad. Az alább induló cikksorozatom célja, hogy a nagyközönség, illetve az „átlagos” játékosok számára is elmagyarázzam, mi a jó ebben a hobbiban, illetve bemutassam a kategória általam legjobbnak tartott játékait.

Jómagam kb. 10 éve foglalkozom ilyen játékokkal (is), ezalatt – egy hasonló érdeklődésű cimborámnak köszönhetően – elég sok különféle típusút sikerült legalább egyszer kipróbálnom. A wargame-ek ugyanis roppant sokfélék, olykor nagyon különböző játékok tartoznak közéjük, bár nyilván sok a közös pont is. Én inkább az egyszerűbb, elegánsabb wargame-ekhez (light/arcade wargame) vonzódom, amelyeknek a szabálykönyve nem lépi túl a kb. 20 oldalt, és maga a játék is lemegy 3-5 óra alatt.

Kétségtelen, hogy a wargame-ek nem véletlenül kerültek a rétegjátékok közé. Túlnyomó többségüket csak 2 játékos játszhatja, viszonylag hosszú játékidejük miatt rendkívüli türelmet és koncentráló-képességet igényelnek, valamint a háború, mint téma is riasztó lehet sokak számára. Akkor miért szeretjük őket mégis? Gyakorlatilag ugyanazért, mint amiért a sakkot is. A wargame-ekben mindkét oldal egyenlő képességű (erre, vagyis a játékegyensúlyra nagyon szoktak ügyelni), így a győzelmet csakis egy módon szerezhetjük meg: azzal, ha túljárunk az ellenfél eszén. Ha sikerül addig manővereznünk az egységeinkkel, amíg fölénybe nem kerülünk, ha sikerül észrevétlenül csapdát állítanunk neki, majd belecsalogatni őt. A wargame tehát tisztán észjáték, és ennek az sem mond ellent, hogy tulajdonképpen magát az egységek közötti harcokat kockadobások szimulálják: egy játék során ugyanis általában annyit kell dobnunk, hogy a dobások puszta mennyisége ellensúlyozza, ha egyik-másik rosszul sikerül.

Crusader Rex

Crusader Rex

A bevezető után rátérnék a jelen cikk témáját adó játékra. A Crusader Rex a keresztes háborúk témáját dolgozza fel, szabályai egyszerűek (a szabálykönyv 8 oldalas), hossza 2-3 óra. A játék a „fahasábos wargame-ek” (block wargame) csoportjába tartozik. Ezekben a játékokban az egységeinket kis fa téglatestek jelképezik, amelyeket felállítunk a térképen. Ezzel a módszerrel elegánsan megoldható két, a háborúk szimulációját nehezítő probléma:

1. A háború egyik ijesztő szépsége abban rejlik, hogy – felderítés ide vagy oda – az felek sosem rendelkeznek tökéletes tudással az ellenfélről. Nem ismerik pontosan az ellenfél csapatainak hollétét, azok erejét, szándékait. Ezt az angolul fog of warnak nevezett jelenséget igen nehéz egy táblán szimulálni, hiszen itt minden adat nyilvános, az egységeket mindkét játékos látja. Itt jönnek a képbe a fahasábok, amelyeknek csak az egyik oldalán szerepelnek az egységek adatai (típusa, harcereje, mozgása stb.) – ezt az egység tulajdonosa maga felé fordítja -, a másik, az ellenfél felé fordított oldaluk üres. A másik játékos tehát csak annyit lát, hogy „van ott valami”, de hogy az illető egység egy gyenge felderítő, vagy netán egy veterán csapat, csak akkor fog kiderülni, ha harcba bocsátkozik vele.

Ugyanaz az egység 1, 2, illetve 3 életerővel

2. Harcról lévén szó, az egységek előbb-utóbb elkerülhetetlenül sérülni fognak, márpedig ezt valahogy jelölni kell. Ahelyett, hogy kis sérülésjelzőket halmoznánk az egységekre, áttekinthetetlenné téve a táblát, a fahasábok ezt a kérdést is könnyedén megoldják. A hasáb oldalának ugyebár négy éle van, ez megfelel négy „életerő pontnak”. Ha tehát az egység sérül egy pontot, nincs más dolgunk, mint 90o-kal elfordítani a hasábját (az élek tetején általában csillagok vagy pöttyök jelzik az aktuális életerőt). A dolog szépsége, hogy az ellenfél csak a forgatást látja, a túloldalon semmi sem jelzi, hogy még mennyi életereje van hátra az egységünknek.

Ha már itt járunk, vizsgáljuk meg a fenti egységet. A képen egy címeres pajzsot és egy nevet látunk, amiből kiderül, hogy itt türoszi Konrád lovag csapatáról van szó – a jó wargame-nek ugyanis szintén előnye, hogy az egységek részletes adatokat tartalmaznak, így a játékos egyrészt rengeteg dolgot megtudhat az adott korszakról, másrészt tényleg olyan érzése van, mintha a valódi háborúban részt vevő csapategységeket irányítaná. A Crusader Rexben minden egységnek neve és címere van. A kereszteseket irányító játékosnak főleg lovagjai vannak (pl. Guy de Lusignan, Jeruzsálem királya vagy Chatilloni Rajnald, a templomos rend nagymestere), míg a szaracénokat irányító játékos különféle muzulmán emírek közül válogathat (élükön természetesen Szaladin szultánnal és népes családjával).

A másik játékos csak annyit lát, hogy „van ott valami”

A másik játékos csak annyit lát, hogy „van ott valami”

Konrád lovagról megtudhatjuk még, hogy 2-es mozgással és B3-as harcértékkel rendelkezik. Ha ugyanis a mozgás fázis végén ellenséges egységek kerülnek egy helyre, akkor csatára kerül sor közüttük. A résztvevő egységek ilyenkor sorban dobnak. Először az A jelűek (ezek a leggyorsabbak), utána a B, C jelűek és így tovább. A támadást annyi kockával kell dobni, amennyi az egység aktuális életereje, és találatnak számít minden dobás, ami kisebb vagy egyenlő a harcértékénél (Konrád esetében tehát az 1, 2 és 3 számít találatnak). A csatát még néhány apróság árnyalja, pl. várakat kell ostromolni (ld. alább), a keresztes lovagok rohamozhatnak, a szaracénok messziről nyilazhatnak az ellenségre stb., de a lényeg ilyen röviden összefoglalható.

A játék térképe kellemesen egyszerű benyomást kelt. A XII. századi Szentföldet ábrázolja, különböző erejű várakkal, illetve az ezeket összekötő utakkal, amelyeken a mozgás zajlik. A várak kulcsfontosságúak: egyrészt védelmet biztosítanak (csata elején a védő dönthet úgy, hogy nem vállal nyílt színi harcot, hanem a falak mögé húzódik, így a támadó kénytelen megostromolni őt, ami azt jelenti, hogy csak minden találata csak fél pontnyi sérülést okoz), másrészt utánpótlást (új egységeket, illetve plusz életerőt) adnak. A játék tulajdonképpen a hét legerősebb vár (Egyiptom, Jeruzsálem, Akko, Tripoli, Antiochia, Damaszkusz és Aleppo) elfoglalásáért, ill. megtartásáért zajlik – aki a játék végén négyet vagy többet birtokol belőlük, győzött.

A játék térképe

A játék térképe

A játékhoz tartoznak még ezenfelül kártyák is, ezekből a játékosok minden forduló (év) elején hatot húznak. A forduló során a játékosok felváltva lépnek, és a lépésük azzal kezdődik, hogy kijátszanak egy kártyát. A kártyák többségén mindössze egy szám szerepel 1 és 3 között, ilyenkor a játékos ennyi sereget aktiválhat (mozoghat vagy csatázhat velük). Bizonyos kártyákon azonban szám helyett egy esemény van, ilyenkor a játékos nem lép, hanem végrehajtja az eseményt. Ezek is a korhű hangulatot erősítik: pl. lehet, hogy az őszi esőzések lassítják a seregek vonulását, szent háború hirdetése miatt lelkes újoncokat kapunk, vagy éppen a rejtélyes hasszaszinok orgyilkos szektája csap le valamelyik vezérre.

A Crusader Rexben ezenkívül még számtalan finomság rejlik, ezek közül még egyet szeretnék kiemelni: azt, hogy a játéknak van egyfajta története, íve. A keresztesek ugyanis kezdetben, bár a várak többségét birtokolják, gyengék; a szaracénok rohama a játék első felében szinte megállíthatatlannak tűnik. Azonban lassanként gyülekezik a 3. keresztes hadjárat serege Európában: minden forduló elején mindkét játékos újabb fahasábokat húz (erősítések), a keresztes játékos ezek közül a megfelelőket nem a táblára teszi, hanem ez európai seregeket jelző dobozokba. Ha pedig összegyűlt egy-egy keresztes sereg (három ilyen van: a franciáké, az angoloké és a németeké), azok azonnal megjelennek a táblán. Tehát lehet, hogy a szaracén játékos már a kezében érzi a győzelmet, amikor váratlanul felbukkan a hátában Oroszlánszívű Richárd (a játék legerősebb egysége) és a teljes angol lovagsereg, netán Barbarossa Frigyes császár a német birodalmi ármádiával, és akkor kapkodhatja a fejét, hogy melyik seregével meneküljön előbb!

A játék kiadója, az amerikai Columbia Games a fahasábos wargame-ekre specializálta magát. Játékai számtalan korszakot feldolgoztak már, például különböző ókori háborúkat (Athens & Sparta, Julius Caesar), az amerikai függetlenségi háborút és polgárháborút (Liberty, Bobby Lee), a napóleoni kort (Napoléon) és természetesen az elmaradhatatlan II. világháborút (East Front, West Front stb.). Külön kiemelendő a háborút a politikai befolyásszerzéssel vegyítő két játékuk, a skót szabadságharccal foglalkozó Hammer of the Scots és a rózsák háborúját feldolgozó Richard III.

Kapcsolódó anyagok:
Ezt már olvastad? : Királyságok társasjáték ismertető
(2013.02.12.)

2 hozzászólás “Crusader Rex társasjáték” bejegyzésre

  • raud szerint:

    Hogy mik vannak!? Rákerestem a Védd meg a tábort nevű társasjátékra, amivel anno gyermekkoromban egy csomót játszottunk öcsémmel, és annyiban hasonlít a fenti játékhoz, hogy az is block wargame. Erre kiderült, hogy tulajdonképp Strategóztunk. Nahát :)

    Amúgy jó a cikk, és örülök, hogy sorozat lesz! Bennem máris megjelent az ilyen jellegű wargémek iránti igény csírája…

  • FEhér Király szerint:

    Már egy ideje szemezek ezzel a típusú játékkal, ennek csak a játék elérhetetlensége, és borsos ára szabott határt, viszont most már biztos vagyok benne, hogy nem várok, gyártok egyet magamnak. Szerintetek hol lehet szerezni ilyen méretű fakockákat? (egyébként nem csinálnék házilag játékot, de az említett okok miatt, most úgy érzem ez elkerülhetetlen :-) )

    A nagy block wargamerek, nem gondolkoztak még el egy ’48-49-es témát feldolgozó játék tervezésén? Én vevő lennék rá! Vélemény?

Itt lehet hozzászólni !