51st State – társasjáték ajánló
51st State
Nem én leszek az első, aki ezen az oldalon az 51st State című társasjáték érdemeit fogja méltatni. A 2010. legnagyobb hatású gémer játékai címet viselő ajánlónkban már megjelent egy rövid írás erről – Jenoe jóvoltából. Ez most egy valamivel hosszabb bemutató lesz, egyfajta bónusz, hogy újfent felhívja a játékra azoknak a figyelmét, akik még nem próbálták volna…
A 51st State egy nem túl családbarát, ám kellemes mechanizmusú kártyajáték, mely egy nukleáris csapás utáni világban játszódik. A sztoriba ott kapcsolódunk bele, amikor túlélők már kezdenek magukhoz térni. A kereskedelem szépen lassan újra beindul, az újraépülő világ határai egyre kijjebb tolódnak, és a független túlélőket… na azokat hamarosan bekebelezik a frakciók, akiket a játékosok irányítanak.
Itt ugyanis minden játékos egy-egy frakciót irányít. A cél egy új állam alapítása.
A játékban lehetünk a régi New York polgáraival, a Kereskedők céhével (nekik üzemanyaguk van sok), az Appalachian Föderáció vezetőivel, valamint az agresszívan fosztogató Mutánsokkal is.
A játék körökből épül fel. Minden kör három fázisból áll. Az első fázis a felderítés, amikor szétküldjük felderítőinket a környező vidékre, hogy új, független helyszíneket fedezzenek fel. Ilyenkor választhatunk lapokat a pakli felcsapott lapjaiból.
A második fázis a cselekvés, amikor elküldhetjük embereinket valamilyen nyersanyagért, vagy kijátszhatunk a nálunk lévő kártyalapokból (helyszínek) valahányat – a lapon lévő előnyökért cserébe.
Egy időben mindig csak egy cselekedetet hajthatunk végre, utána a többi játékos következik. A második fázis addig ismétlődik, amíg van olyan játékos, aki tud vagy akar cselekedni.
Végül minden kört a pontszámolás (harmadik fázis) zár. Ilyenkor, ha van olyan játékos, aki 30 vagy több pontot ért el, győztest hirdetünk.
New York (frakciókártya)
A játék megkapó légkörét a második fázis teremti meg: a helyszínek, a kártyák rajzai és a választható cselekvések nagyon illenek az utópisztikus témához. Helyszín lehet pl. egy kisebb fegyverbolt, egy romos téglagyár, vagy egy félreeső falusi iskola is, hogy csak a legjellegzetesebbeket említsük.
Mindegyik helyszínen más-más nyersanyaghoz juthatunk. Fegyverboltból fegyver szerezhető, ami a harchoz, vagy saját frakciónk vezérének lecseréléséhez kell. Utóbbi szintén egy hangulati elem: frakciónk új vezérnek először mindig meg kell ölnie a korábbit, nehogy két dudás legyen egy csárdában…
A helyszíneken gyűjthető még a benzin, alkatrész, tégla és ember is.
Alapvetően minden helyszínnel (vagyis kezünkből kijátszott lappal) három dolgot tehetünk: 1. vagy kifosztjuk őt, vagy 2. szövetségre lépünk vele, vagy 3. elkezdünk vele tárgyalni. Természetesen bármelyik lehetőséget választjuk, annak ára van: ilyenkor frakciónk képességeit kell használni bizonyos nyersanyagokért cserébe.
A fegyverbolt kártyája
A megszerezett nyersanyagokat kis tokenek jelölik. Ezeket gyűjtögetjük kör közben, majd fizetünk velük, amikor szükséges.
A kör végén minden megmaradt tokenünket vissza kell dobni a bankba. Az éjjeli káoszban még a zárt vaskapuk ellenére is elpusztul minden, amit nem rejtünk biztonságos helyre.
A játékban az embereinket is tokenek jelölik. Embereinket különféle feladatokkal tudjuk megbízni. Pl. elküldhetjük őket olyan gyárakba, amikkel együttműködünk, vagy elküldhetjük őket egy tetszőleges nyersanyag beszerzése is. Néha vannak olyan gyárak, amik más játékoshoz tartoznak, de általunk is látogathatóak.
A korábban említett vezérkártyák többnyire bónuszpontok megszerzéséhez használhatók fel. Egy időben csak egy vezérünk lehet, de a vezérek által szerzett bónuszpontok lecserélésük (vagyis: likvidálásuk) után is megmaradnak…
* * *
Amikor először láttam videót a játékról, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Egy Race for the Galaxyhoz nagyjából hasonló, gazdálkodós társasjátéknak gondoltam. Nem élt bennem erős késztetés, hogy kipróbáljam. De az itt-ott hallott pozitív kritikák, majd végül a gyakorlat alapjaiban megváltoztatta a véleményemet.
Lehet, hogy a játék szabályai nem túl nagy újítások (bár nekem ezzel sem volt bajom), ám a játék hangulata, valamint a téma és mechanizmus kapcsolata számomra rendkívüli módon megkapó.
Olajkereskedő
Beküldve a(z) társasjáték ajánló kategóriába
