Trick-taking games

Amikor csak tudok, magyar címet adok egy cikknek. Most nem tudtam.

Tarokk

Tarokk

Zsír, snapszer, ulti, tarokk, bridzs. Legtöbbünknek ismerősök ezek a játékok, még sincs rájuk jó gyűjtőnevünk, talán mert sokáig ezek voltak A KÁRTYAJÁTÉKOK.

Minden tiszteletem azé, aki az “ütésszerző játék” fordítást kiötölte a szójegyzékünk kedvéért, de nem igazán tudtam megbarátkozni vele. Nem mintha sokkal jobb ötletem volna…

Ütésszerző játék (trick-taking game)
Kártyajáték, ahol a játékosok által sorban kijátszott lapokat, az ütést, a kör végén elviszi a legerősebb lapot rakó játékos (pl. bridzs, rikiki, a tarokk vagy az ulti lejátszási része, pikk dáma, Tichu).

Ha megpróbálnám kicsit bővebben leírni a mintát:
  • A kártyák keverése és osztása után
  • a játékosok egymásra licitálva vállalnak egy teljesítményt (vagy nem),
  • van adu (vagy nincs),
  • a kezdőjátékos hív egy lapot (vagy többet),
  • amire mindenkinek körben raknia kell valamit (vagy nem muszáj),
  • színt követni kell (vagy nem),
  • ütéskényszer van (vagy nincs),
  • színhiány esetén adut kell rakni (vagy nem),
  • a körnek vége, mikor mindenki sorra került (vagy folytatódik tovább),
  • a legerősebb viszi a kört, és a saját ütései között gyűjti,
  • majd az ütő játékos indítja a következő kört.
  • Addig folytatjuk, amíg a lapok valamilyen értelemben el nem fogynak.
  • A játszma végén megvizsgáljuk az ütött lapokat, hogy megtudjuk: teljesült-e a vállalás,
  • és hogy felírhassuk, hogy ki mennyi pontot írt.
  • Addig játszunk, amíg egy adott pontig el nem jutunk (vagy nem).
Sok ilyen játék létezik, de azért talán érezhető, hogy tényleg van egy közös vázuk. Még akkor is, ha további érdekes eltérések is akadnak:

  • Általában jó sokat ütni, de néha jobb nem ütni. Van, amikor csak az ütések mennyisége számít, van, amikor bizonyos lapok érnek pontot, és van, amikor az utolsó ütésnek kitüntetett szerepe van. Van, amikor arra fogadok, hogy pontosan mennyit fogok ütni, de általában nem gond, ha többet üt az ember.
  • Van, hogy azokból a lapokból játszunk, amiket osztottak nekünk, de gyakori az is, hogy lapok gazdát cserélnek, vagy kikerülnek a játékból. Két játékos esetében az sem ritka, hogy minden ütés után lapot húzunk.
  • Nyugaton az óramutató irányában halad a játék, míg keleten éppen szemben.

Azt gondolom, hogy ezek a játékok megérdemelték a karriert, amit a 17. század óta befutottak, de valószínűleg mégsem írnék róluk, ha nem készülnek ebben a stílusban modern tervezői játékok. Akadtak ugyanis tehetséges játéktervezők, akik meglátták a továbblépés lehetőségét, és az ötletüket tett, a tettet kiadás követte. Három játékot fogok ma kiemelni, az egyik a Tichu, a másik a Mü, a harmadik pedig a Sieben Siegel.

Tichu

Tichu

Tichu

A Tichu a kínai pókerből származik, és Urs Hostettler faragott belőle igazi európai klasszikust. Egyrészt páros csapatjátékot csinált egy játékból, amiben mindenki mindig csak magára számíthat. Másrészt a klasszikus francia kártyapaklit kiegészítette speciális lapokkal, amik igazi ízt visznek a játékba. De valójában a játék szépsége jórészt a kínai póker eredeti ötleteiből fakad, miszerint miért is hívnánk kizárólag egyetlen lapot? Miért ne hívjunk párt, tercet, full-t, vagy akár 14 hosszú sort?

A másik alapgondolat, ami szintén az eredeti játékból jön, hogy bár fontos, hogy ki mennyi pontot visz, de még fontosabb, hogy ki milyen gyorsan tud megszabadulni a lapjaitól. Ebben a játékban ugyanis nem csak hogy nem kötelező rakni, de gyakran muszáj is passzolni, ezért aztán nem egyszerre fogynak ki a lapok a játékosok kezéből. A legjobb, ha a partnerek egymás után tudnak kimenni, de mindenképpen súlyos büntetések sújtják az utoljára bennragadt játékost.

Ha pontosan 4 játékos gyűlik össze, akkor a játékosoknak nem szabad sokat teketóriázniuk, a legjobb, ha azonnal Tichuzni kezdenek. Ha valamilyen oknál fogva egyiküknél se lenne Tichu pakli, akkor ideje, hogy újragondolják az életüket. Egyes források szerint a Tichut nem csak négyen lehet játszani, de nyilván olyanok is vannak, akik hármasban is tudnak tangózni.

Ha a Tichu az alapértelmezett 4 játékosos játék, akkor a Mü jó eséllyel pályázik az 5 játékosos alapjáték címre. Frank Nestelnek és Doris Matthäusnak sikerült jól ismert elemekből olyan játékot építenie, amely sokadjára játszva is rengeteg kihívást tartogat.

Mu & More

Mu & More

A játék lelke a licitrendszer. A Tichuhoz hasonlóan a Müben is az összes lapot kiosztják a játékosok között. A játékosok úgy licitálnak, hogy a kezükben lévő lapok közül körökön keresztül egyre többet tesznek le az asztalra képpel felfelé. Aki a legtöbb lapot rakja le, az lesz a Főnök. A második az úgy nevezett Helyettes, aki valójában a Főnök ősellensége.

Először a Helyettes választ adut, aztán a Főnök, majd a Főnök a megmaradt három játékosból partnert választ magának. Ebben a játékban ugyanis mindig ketten játszanak három ellen, és gyakran van több mint egy adu. Ráadásul nem csak szín lehet az adu, hanem szám is. Különösen trükkös, amikor egy szín és egy szám az adu, mert olyankor a legerősebb adu a kettő metszete.

A lerakott lapok is több mindent jelentenek. Egyrészt meghatározzák, hogy a Főnöknek mennyi pontot kell ütnie. Másrészt az aduval együtt meghatározza, hogy mennyi pontot fog kapni a vállalás teljesítéséért. Harmadrészt nyilván a lerakott lapok nyilvánossá válnak, tehát azok elhelyezkedésével mind az öten számolni tudnak. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a játékhoz teljesen új paklit alkottak, amiben 5 szín van, és sem a számok eloszlása, sem a lapok értékének elosztása nem teljesen egyenletes, akkor ráérezhetünk, hogy mennyire kifinomult rendszerrel van dolgunk. (Egyesből és hetesből két darab van színenként, az egyesért és a kilencesért nem jár pont, míg a hatosért és a hetesért dupla pont jár.)

A Mü bonyolult és nagyon absztrakt játéknak látszik, ezért is lepődtem meg azokon a sikereken, amiket mostanában arat, amikor újabb és újabb közönségnek tanítom meg. A Tichutól már megszoktam, hogy gyorsan hódít, de ettől a szörnyetegtől még nem.

A Mü-nek valójában két jelentősen különböző kiadása is van. A “Mü and More”, és a “Mü and Lots More”-ban gyakorlatilag csak maga a Mü a közös, és az, hogy mindkettőben van még 3-4 másik ütésvivő játék, amit szintén érdemes megismerni. Az első gyűjteményből a másik személyes kedvencem a Wimmüln, ami a Rikiki modernizált változata.

Sieben Siegel (A Hét pecsét)

A Hét pecsét szintén egy Rikiki variáns, méghozzá a gonoszabb fajtából, Stefan Dorra agyából.

Die Sieben Siegel

Die Sieben Siegel

Nehezebb, hiszen nem csak az ütések számát, de a színét is meg kell tippelnünk. A játékban eleve csak büntető pontokat kapunk, és az nyer, akinek a legkevesebb van. Mindezek tetejében bármikor lehet köztünk egy szabotőr, aki annál jobban jár, minél több büntetőpontot írnak a többiek. Nagyon gonosz.
Mind szabályaiban, mind pedig kialakításában ez a leggyorsabb és legáramvonalasabb közülük, de persze ez nem is akar akkorát markolni, mint nagyobb testvérei.

Én se akarok túl nagyot markolni, úgyhogy elég a betűből: OSSZ!

Források:

Wikipédia
http://en.wikipedia.org/wiki/Trick_taking
Ez a cikk nem létezik magyarul, de ígérem, megcsinálom, mihelyst kitalálom, hogy mi legyen a magyar címe.

Társaskör
Tichu
4 in 1
Die Sieben Siegel
Thaur nagyhatású szabályfordításai, melyeknek jelentősége talán csak Károlyi Gáspár munkásságához mérhető.

Boardgamegeek
Tichu
Mu & More
Mu & Lots More
Die Sieben Siegel

Képek
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jókai-hármas
http://www.boardgamegeek.com/image/193279/mu-more
http://www.boardgamegeek.com/image/68534/die-sieben-siegel

iTunes
Tichu

Ezt már olvastad? : Spiel des Jahres győztes társasjátékok 2014-b...
(2014.07.14.)

4 hozzászólás “Trick-taking games” bejegyzésre

  • PaYa szerint:

    Ha már a 7 pecsétet megemlítjük, szerintem a Wizard is (mint magyarul is megjelent,a 7 pecsét utódja) játék is említést érdemel – ráadásul rendszeresen bajnokságot is tartanak belőle.

  • Threadbaron szerint:

    PaYa, jó hogy mondod. A Boardgamegeeken láttam, hogy van neki új kiadása, de azt nem tudtam, hogy magyar is van belőle. Van benne valami újdonság, ami miatt érdemes rá benevezni, vagy csak a design más?

  • h-alga szerint:

    Szerintem nem nevezhető a Wizard a Sieben Siegel utódjának, szerintem nem helyettesítheti/pótolhatja azt.
    Egyrészt a Wizard régebbi játék, másrészt tulképp a Rikiki sokkal közelebbi megfelelője, mint a Sieben Siegel.
    Ha tévedek, majd Paya pontosít.

  • Simulacrum szerint:

    Éppen nemrég írtam róla, de majd még folytatom a Wizard történetét:
    http://subu.hu/blog/a-wizard-kartyajatek.html

Itt lehet hozzászólni !