Társasjáték vásárlási tanácsok (2. rész)

bevásárlás karácsonykor

Lassan itt a karácsony, és a játékboltok polcai roskadásig megteltek a különféle gyermeknek szóló társasjátékokkal. A sorok között sétálva lépten-nyomon gyönyörűen megrajzolt dobozok kacsintgatnak le ránk. De hogyan válasszunk? A társasjátékok ára általában arányban van a minőségükkel? Hol érdemes az interneten vásárlás előtt tájékozódni?
Karácsonyi interjúm második részében többek közt erről kérdezem Farkas Gábort, a Magyar Társasjátékos Egyesület egyik szakértőjét.

Sok társasjátékot lényegesen nagyobb dobozban adnak, mint ami helyet ténylegesen igényelne. Ez pszichológia: arról, ami nagyobb, hajlamosak vagyunk jobban elhinni, hogy megéri az árát. Te ezt hogy tapasztalod? Számít valamit egy doboz nagysága? Lehet valamiféle párhuzamot állítani a doboz méret és a játék minősége között? Ugyanez a kérdésem a játék ára és a játék minősége közötti párhuzamra is áll.

Nem egyszerű kérdésekkel támadsz, az már szentigaz. :o)

Még az általam ismert legforgalmasabb társasjátékos fórum játékmániás tagjai közt is rendszeresen kialakul vita arról, hogy mikor éri meg egy játék az árát, mert nagy tapasztalatuk ellenére sokakban ott van, vagy sokakból elő-elő tör a „tömeg alapú” értékbecslés.

Tele van figurákkal”, „sok az anyag benne”, „csak egy kártyajáték”, „alig bírom el fél kézzel”. Nyilván a kiadók is tudják, hogy ez is szempont, így a tekintélyes beltartalmat akár a lefóliázott nagy méretű (és sokszor igen hatásos grafikával élő) dobozzal is megpróbálják sugallni, még ha nem is igaz az. De persze azt is tudni kell, hogy a kiadóknak vannak kvázi-szabványos dobozméreteik, amiktől a tartalomtól függetlenül nem szoktak eltérni.

Valós életből vett példa: ismerős hölgy a férjének mutatta a Kac-kac kukac régi dobozát, aki az újabb kiadás ismeretében utasította őt, hogy nehogy azt megvegye, hiszen az újabb az sokkal nagyobb. Tudni kell, hogy a mintegy háromszoros űrméretű dobozban kinyitás után ugyanazt leli a vásárló, viszont az ár jelentősen megnőtt. (S van más hasonló példa is, ilyen például a Halfogócska.)

Na de sok beszédnek sok az alja: az egyszerű és rövid válasz szerint nem lehet párhuzamot állítani a dobozméret és a játék „hatékonysága” között.

Egy népszerű nézet szerint a játék értéke abban mérhető, hogy az egyszeri játékos hányszor ül le vele szívesen játszani, közkeletű gémer kifejezéssel: milyen az újrajátszhatósági értéke. Hát ez sajnos nem látszik kívül a dobozon, nem látszik belül a beltartalom szemlélése közben, ráadásul nem vagyunk egyformák. Nálam például igen magas a pacalpörkölt újrajátszhatósági értéke, miközben a kelkáposzta-főzeléké rendkívül alacsony, nem úgy mint a nejemnél.

S ezzel tulajdonképp már az árról szóló kérdésedre is válaszoltam. Vajon melyik éri meg jobban – feltéve, hogy be tudsz ruházni rá – egy 1000 forintos játék, amit az első parti után az apuka legszívesebben örökre elrejtene a gardrób felső polcán, vagy egy 9000 forintos, amivel az első évben 18-szor játszik a család? Csak hát – mint első kérdésedre válaszoltam – ott a boltban az egyszeri vevő számára mindkettő zsákbamacskának tűnik. Mi igyekszünk abban segítséget nyújtani, hogy ilyen helyzetekben könnyebb legyen a döntés.

Ha az ember megfigyeli a szupermarketek játékosztályának polcait, feltűnhet neki, hogy a Monopoly mindig szignifikáns részét képezi a választéknak. Ez nem lehet véletlen, mint ahogy a közel 6,9 millió tagot számláló Facebook rajongói táboráról sem feltételezem, hogy erővel kényszerítették a csatlakozásra. Mégis, a Monopolyt szakmai körökben is az egyik legkevésbé értékes játéknak tartják. Mi az igazság? Tényleg olyan nagy mellélövés Monopolyt venni Karácsonyra?

Épp tegnap néztem egy ilyen helyen, hogy nyolc különböző fajtát lehetett venni belőle, s nem volt ennél jelentősen nagyobb az egyéb társasjátékok választéka sem. S persze lehet elmélkedni arról, hogy a legyek milliárdjai tévednek-e, hogy magyar nézők milliói mely műsornál tapadnak a képernyőre, s hogy puffancsba rakott húspogácsát kell-e ennünk azért, mert abból sok fogy el, vagy inkább egy gasztroblogger új receptjét próbáljuk ki.

Mindig vissza kell térnem a zsákbamacska témához. A Monopoly már bizonyított vevők millióinak, a szabálya elég egyszerű, jól ismert, a játékmechanizmus is ismerős gyerekkori játékokból, dobunk és egy irányban ennek megfelelően lépünk. Ezt várja a vevő, és ezt is kapja, s így nem kell félnie attól, hogy mellényúl, legfeljebb fogát szíva kiprésel magából még pár ezrest, hogy olyan változatot vehessen meg, melyben az aktuális slágerfigurák vannak az eredeti bábuk helyett.

Egy ismeretlen játék megvásárlásától tart, mert túl idegenek számára annak újdonságai. Pedig aki átlép a küszöbön, s esetleg kis külső segítséggel veszi ezt az akadályt, az az esetek túlnyomó többségében nagy élménnyel lesz gazdagabb. S van olyan nagy a modern társasjátékok világa, hogy minden helyzetre van alkalmas játék. Itt van például a „belépő játékok” kategóriája, melyek a legalkalmasabbak arra, hogy az újoncok számára villantsanak valamit e világ szépségeiből.

Kihasználva, hogy most nem vagy zsűritag és szabadon beszélhetsz a játékokról, mondanál pár olyan magyar játékot, amit feltétlenül kipróbálásra ajánlanál a nem teljesen kezdő és a haladó családoknak / baráti társaságoknak? Attól függően, hogy a játékot kiknek vesszük, mire kell figyelni?

Társasjáték Fesztivál

Először is itt is tisztáznám azt, hogy mi elsősorban egyszerűen jó játékokat szeretnénk a játékosoknak ajánlani, s e cél tekintetében nincs jelentősége annak, hogy mely kiadó és mely szerző játékáról is van szó, s így a magyar társasjáték alatt elsősorban a magyar nyelven megjelent játékot értjük.

Idén a társasjátékdíj szervezői elé körülbelül 70 játék került, tavaly is volt hasonló mennyiség, de talán több is ennél, s ezeken kívül is van elég sok, ami az időkorlát miatt nem kerülhetett a zsűrizés folyamatába, így feltételezem, hogy pár száz magyar kiadású játék érhető jelenleg el a magyar piacon. Ez azért elég nagy választék, lehet mazsolázni belőle.

A Magyar Társasjátékdíjat is azért alapította az egyesület, hogy a családok választását segítse, így annak jelöltjeit szívesen ajánlom. 2011: Finca, Bumeráng, Keltis, Tobago; 2010: Dixit, Aquaretto, Marrakech, Ticket to Ride. Ezek közül jó néhány már igényli a nem teljesen kezdő szabályolvasó játékost.

Nálam hosszú évek óta az egyik kedvenc a Carcassonne, mikor egy áruházban érzem azt, hogy gyorsan ajánlanom kéne valamit egy tanácstalanul nézelődőnek. Árkategóriájában szerintem elég verhetetlen. Szívesen ajánlom még az Alhambra: The Card Game-et, sajnos úgy láttam, elfogyott a polcokról a nagyon sikeres Blokus.

Kisebb gyerekekkel igen jó szórakozás a Breki, a Carcassonne gyermekei, a Vigyázz6 junior.
S az idei megjelenésekből is ajánlanék néhány friss ropogósat: Qwirkle, Mamutvadász, Fauna, ezeket akár kezdőbbeknek is, s végül a gyakorlott játékos családoknak mindenképp nagyobb gyerekekkel a Fresco-t.

Ha valaki játékajánlók, játékszabályok után akar kutatni a neten, mely honlapok címét ajánlanád neki?

Csak felsorolásszerűen: mindenképp a figyelmébe ajánlom a linktárunkat, ahol számos magyar nyelven olvasható és társasjátékozással foglalkozó blog címét soroltuk fel. Emellett ajánlom még a Magyar Társasjátékdíj honlapját, mely a magyar nyelvű társasjátékok díjazásával és rövid bemutatásával foglalkozik (általában a játékok szabályai is letölthetőek), továbbá a Kecskeméti Társasjátékos Klub oldalát, mely Magyarország legnagyobb játékszabály gyűjteményének ad helyet. Külön kiemelve ajánlom még Lacxox társasjátékos blogját, ahol rengeteg ajánló olvasható, továbbá az egyre bővülő társasjáték ajánló kategóriánkat is, ahol tagjaink cikkei olvashatóak.

Ezt már olvastad? : Milyen a magyar társasjátékos 2013 (teszt ere...
(2013.03.26.)

Egy hozzászólás “Társasjáték vásárlási tanácsok (2. rész)” bejegyzésre

Itt lehet hozzászólni !