Here I Stand

Wargame-ekről röviden sorozat – 4. rész

Here I Stand

Itt állok, másként nem tehetek. Isten segítsen meg. Ámen.” A legenda szerint e szavakat mondta Luther Márton, amikor 1521-ben V. Károly császár elé idézték a wormsi birodalmi gyűlésre. Négy évvel az után történt ez, hogy Luther a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett 95 tételével útjára indította a reformációt, amely a következő évtizedekben-évszázadokban gyökeresen átformálta Európa arculatát. A reneszánsz Európa egyébként is átalakulóban volt: hatalmi versengések, katonai konfliktusok, társadalmi forrongások, a meginduló gyarmatosítás kora volt ez. Ezt az izgalmas, mégis oly kevéssé ismert kort idézi meg az amerikai GMT Games 2006-os sikerjátéka, a Here I Stand, amelyről ez az ismertető szól.

A Here I Stand a kártyavezérelt játékok sorába tartozik, de – számos társától eltérően – eleve több személyre szabták. Ideálisan hatan játszhatják. Minden játékos a korszak egyik nagyhatalmát (Angliát, Franciaországot, a spanyol és német trónt elfoglaló Habsburgokat, a pápaságot, a protestánsokat és a Török Birodalmat) irányítja, ill. ezek uralkodóit, vezetőit személyesíti meg. Minden nagyhatalom más-más módon szerezheti meg a győzelemhez szükséges 25 pontot – ez az, ami igazán egyedivé teszi a játékot.

Here I Stand

Mielőtt belemennénk a szabályokba, tekintsük át a játék kellékeit. Az akció Európa térképén zajlik, ahol körök és négyzetek jelölik a városokat. A város tulajdonosát egy címerrel jelezzük (ha a város az adott nagyhatalom országához tartozik, vagyis ún. home space, akkor erre nincs szükség). A címer kétoldalas, mert a hovatartozáson kívül jeleznie kell azt is, hogy katolikus vagy protestáns-e az adott hely. Mivel mégiscsak egy wargame-ről van szó, természetesen kapunk hadvezéreket (gyakran az uralkodók), tengeri egységeket és katonákat is, utóbbiak regulárisok vagy zsoldosok lehetnek, ill. a törököknek vannak lovasaik is. A pápaság és a protestánsok ezenfelül prédikátorokkal is rendelkeznek. Minden játékos kap egy országlapot, amelyen az őt érintő információk vannak.

Végezetül pedig ott vannak a kártyák, 110 darab, amelyeket a műfaj hagyományainak megfelelően vagy egy esemény beindítására, vagy pedig akciópontok szerzésére használhatunk. Minden országnak van egy ún. home card-ja, amely mindig nála van, és amellyel csak rá jellemző eseményt kap (pl. VIII. Henrik elválhat a feleségétől vagy a törökök bevethetik az elit janicsárokat egy csatában).

Here I Stand

A Here I Stand harci szabályaiban semmi szokatlant nem találunk. Akciópontok elköltésével aktiválhatjuk az egységeinket, amelyek mozoghatnak, csatázhatnak, városokat ostromolhatnak. A flották is megtehetik ugyanezeket, valamint lehetőség van tengeri szállításra is. Alapvetően minden elfoglalt fontos város (ún. key) után 2 győzelmi pont jár, de ha a játékos elegendőt elfoglal, akkor automatikus (katonai) győzelmet arat. Új egységeket is akciópontból toborozhatunk. Érdekesség, hogy a hat nagyhatalmon kívül van még négy kisállam is (Skócia, Velence, Genova és Csehország-Magyarország – utóbbi kettő ugyebár a Jagellók jogara alatt egyesült), amelyeket meg lehet támadni vagy szövetséget lehet kötni velük, ilyenkor megkapjuk a városaikat és az egységeiket.

A játék egyik leglényegesebb részét alkotja a játékosok, azaz az uralkodók közötti tárgyalás, diplomáciai megegyezés. Minden forduló elején van egy fázis, amikor mindenki tetszése szerint félrevonulhat bárkivel tárgyalni. Ez a rész kicsit a Diplomacy-hez hasonló, különbség azonban, hogy a Here I Standben vannak olyan megállapodások, amelyeket kötelező betartani. A diplomáciai részt igen részletesen taglalják a szabályok: lehetőség van hadat üzenni és békét kötni, szövetséget kötni, egységeket és városokat átadni, véletlenül kihúzott kártyát adományozni, visszaadni a fogságba ejtett hadvezéreket, a pápa kiközösíthet uralkodókat stb. A kötelezően betartandó megállapodásokon kívül természetesen bármilyen konspiráció, fenyegetés, ígérgetés megengedett. A diplomácia nem csak lehetséges, hanem egyenesen szükséges része is a játéknak, mert különben a játékos könnyen magára maradhat, és akkor nem tudja céljait elérni.

Here I Stand

Térjünk át a vallási kérdésekre. A Here I Stand ezt is egyedülálló módon kezeli – én egyébként már magát a tényt, hogy egy wargame vallási kérdésekkel is foglalkozik, elismerésre méltónak találom. A vallási ügyek elsősorban a pápaságnak és a protestánsoknak fontosak (ezek a hatalmak elég gyengék katonailag). A protestáns célja, hogy minél több várost áttérítsen a lutheránus hitre, mert ebből kapja a pontjait; a pápaság célja ennek hátráltatása (teljesen megakadályozni nem tudja). Az áttérítéshez kockákkal kell dobni. Több olyan esemény és akció is van, amelyek ilyen dobásokat adnak: a protestáns fordíthatja a Bibliát német, francia és angol nyelvre, ill. kiadhat vallási értekezést, a pápa könyveket égethet, ezenkívül mindketten kihívhatják a másikat egy teológiai vitára. Ilyenkor mindkét játékos véletlenszerűen választ egy prédikátort (akik természetesen eltérő képességűek), és dobnak. A vita eredménye lehet döntetlen, de az is előfordulhat, hogy a győztes pápai debattőrnek sikerül máglyára küldenie „eretnek” ellenfelét, vagy éppen a protestáns küldi megszégyenülten haza a pápista prédikátort.

A fentiekből úgy tűnhet, hogy a vallás csupán ezt a két játékost érdekli. Ebben van is némi igazság, de azért a vallás bizonyos pontokon kapcsolódik a többiek számára fontos katonai-politikai ügyekhez. Az angol játékos például érdekelt a protestantizmus terjedésében, mert az áttért angliai városokért ő is pontot kap (éppen ezért később már ő is kiadhat vallási értekezést). A katolikus, ill. protestáns seregek közelsége segíti az áttérési dobást, ezért pl. a pápának elemi érdeke, hogy rávegye a Habsburgot, állomásoztasson néhány katonát Németországban.

A játék témájából adódóan szerepet kapnak a felfedezések és a gyarmatosítás is. Az angol, francia és Habsburg játékosnak vannak felfedezői és hódítói (konkvisztádorai), amellyel az Újvilág néhány bejelölt helyét tudják felfedezni vagy meghódítani, persze sikeres kockadobással. Ezek az akciók elsősorban győzelmi pontot hoznak, de lehetőség van pl. kolóniákat alapítani, amelyekkel akár plusz kártyákhoz is juthat a játékos. Az igazán szerencsés felfedezők pedig megpróbálhatják körbehajózni a Földet (3 pont), ahol igen nagy esélye van annak, hogy egy tengeri vihar elsüllyeszti a hajót, vagy éppen skorbut, netán éhes bennszülöttek áldozatául esik.

A Here I Stand egyik legérdekesebb pontja az, hogy minden ország más-más úton juthat plusz győzelmi pontokhoz (a városok elfoglalásán kívül). Angliában VIII. Henrik éppen „feleségfogyasztós” korszakát éli: a játékosnak időnként újra kell házasítania őt, hogy dobhasson az örökösödési táblázaton. A cél egy fiúgyermek produkálása (5 pont), de legalábbis a kis Erzsébet összehozása kötelező (2 pont). I. Ferenc francia király viszont két háború között a művészetek támogatásában leli örömét, ő kastélyokat (chateaux) építtethet 1-1 pontért. A pápaság X. Leótól kezdve a Szent Péter-székesegyházba fekteti a búcsúcédulákkal nagy nehezen összekalapozott aranyait (max. 5 pont). A törökök pedig, miután a rettegett berber kalóz, Barbarossa kapitány csatlakozott hozzájuk, a Földközi-tenger végigfosztogatásával egészíthetik ki a magyar városok elfoglalásával szerzett pontjaikat. A Habsburgoknak nincsenek ilyen külön céljaik, de az ő szerepük a legnehezebb: mivel mindenhol ott vannak és nyomasztó a fölényük, egyszerre kell harcolniuk több fronton is.

Végezetül megjegyzendő, hogy a játéknak van egy kiegészítője, amely két személy számára is játszhatóvá teszi, valamint hogy éppen jövő tavasszal jelenik meg a folytatása Virgin Queen néven, amely I. Erzsébet korával foglalkozik. Ennek szabályai már elérhetők a GMT kiadó oldalán. Sok újabb érdekességet tettek bele, pl. az Újvilág nagyobb szerepet kap és lehetőség van a királyi családok tagjait összeházasítani. Nem kell mondanom, mennyire várom már… Sajnos idehaza tudomásom szerint (javítsatok ki, ha tévedek) egyik boltban sem kapható a Here I Stand, legfeljebb megrendelni lehet.

Ezt már olvastad? : Megjelent a Játékfejlesztői útikalauz 2. kiad...
(2014.04.09.)

3 hozzászólás “Here I Stand” bejegyzésre

  • Hegerobin szerint:

    Én már nagyon sokat szemeztem ezzel a játékkal, főleg, hogy a Card Driven Strategy játék és többszemélyes. Ami elriasztott, az az elregélt játékidő, az ár és a tábla anyaga (mint nem rutinos wargamer, rosszul vagyok ettől a poszter anyagú “tábláktól”).

    Ha valaki valamilyen klubban szívesen játszana saját példányával, keressen meg bátran ;)

  • bobby szerint:

    Tényleg érdekesnek tűnik. Valahogy a GMT-s játékoktól én is idegenkedem, de lassan érdemes a realitással ütköztetnem ezt a kényelmes előítéletet. Én is benne lennék egy játékban.

  • Mekkmester szerint:

    Sziasztok!

    “Sajnos idehaza tudomásom szerint (javítsatok ki, ha tévedek) egyik boltban sem kapható a Here I Stand, legfeljebb megrendelni lehet.”

    Én a Gém klubban láttam belőle eladó példányt.

Itt lehet hozzászólni !