Játékfejlesztői kérdések és válaszok

5 asztalon folyt a játék...

5 asztalon folyt a játék...

A Társasjáték fejlesztők napja után közzétettünk egy kérdőívet, melyben azt próbáltuk meg felmérni, milyen igények és megválaszolatlan kérdések maradtak a rendezvény résztvevőiben. Ebben a cikkünkben e reakciókból szemezgetünk és próbálunk meg rájuk választ találni. Jó olvasást!

Felvetés: Volt szó arról, hogy a kiadók nem szeretik a kész ötleteket, designt, inkább csak a játék mechanizmust, amire később ők ráhúzzák az általuk piacképesnek érzett körítést. Ezt én maximálisan elhiszem, hogy így van, de mélységesen elszomorít.
Leginkább azért, mert nekem nagyon fontos, hogy egy játék környezetébe bele tudjam élni magam, hogy tényleg átéljem a pár óra alatti történéseket.  Ehhez pedig nélkülözhetetlen a játék mechanizmushoz jól passzoló környezet, amivel azonosulni is lehet.

Válasz: Kissé félreérthető lehetett, ami elhangzott a rendezvényen: nem cél a téma nélküli játék bemutatása a kiadónál, s nem a kiadó kizárólagos joga a máz ráöntése a szerző által szállított mechanikus vázra. A téma és a dizájn szerintünk is fontos, mert segíti a beleélést, segít ötleteket adni a játékhoz, stb.. Egyetlen szempontól jelenthet hátrányt: olyankor, ha kötődést alakít ki a tervezőben a játéka iránt. Ez a kötődés hajlamossá teheti a fejlesztőt arra, hogy kevésbé legyen nyitott a szabályváltoztatási javaslatokra (mondván: “emiatt nem fogom újrarajzoltatni a dizájnt”), míg a témához való ragaszkodás hajlamot alakíthat ki arra, hogy egy kiadó kérésének kevésbé engedjen. Márpedig a szabad tematizálás a kiadóknak üzletileg fontos. Elég csak arra gondolni (ez a kerekasztal beszélgetésen is elhangzott), egy kiadónak két egymást követő évben nem célszerű kiadnia például két kalózos témájú játékot, mert saját magának csinál konkurenciát.

F.: A játék mint termék bevizsgálási procedúrájának kifejtése, erről kevés szó esett. Költsége, idő, bürokrácia stb.

V.: A bevizsgálás költségéről volt szó. Aczél Zoltán említette, hogy ennek az értéke többszázezer forintra rúg, ám csomagban beadva a fajlagos költség olcsóbb.
A CE jelzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítást szerintünk itt találtok: http://www.tuv.com/hun/hu/jatek_vizsgalatok.html.

F.: Különös figyelemmel kísértem a kiadatás lehetőségeit és egy egyszerű kérdés vetődött fel bennem: Amennyiben Kickstart-tal dobjuk piacra a játékot, ugyanúgy Kiadót kell alapítanunk, vonalkódot igényelnünk, és az összes többi procedúra, mintha saját magunk adnánk ki, azzal a különbséggel, hogy mások tőkéjével gazdálkodunk?

V.: Csak részben. A crowdfunding – vagy közösségi finanszírozás- annyiban tud hozzájárulni az üzleti kockázatod csökkenéséhez, hogy bizonyos dolgok megfinanszírozásával kapcsolatban megengedi, hogy csak azt követően keríts rá sort, miután a közösség előteremtette az általad elkért pénzt. (Pl.: CE jelzés, vonalkód vásárlás, játék dobozának és szabályának kinyomtatása, stb.)

Viszont vannak olyan dolgok, amelyekre már a kickstart szakasz előtt is pénzt kell áldoznod. Ilyen például a játékod grafikája, a letölthető anyagok dizájnja, a videóbemutatód alatt szóló zene jogdíja, a nyomdákkal/grafikusokkal/stb. való kapcsolatfelvétel telefonköltségei, stb.

F.1: Egy rövid áttekintést megért volna, hogy milyen típusú játékokat hoztak korábban, ehhez képest most mi a helyzet, illetve, hogyha valahol volt előrelépés, akkor miben és hogyan.

F.2: Hasznos lenne-e, ha a fejlesztők a rendezvényen egy rövid ismertetés erejéig az összes résztvevőnek bemutatnák a játékukat? Indoklás: volt olyan játék, amit nem igazán tudtam megismerni, illetve az én játékomat sem látta mindenki.

V.: A korábbi Fejlesztők napja rendezvényről itt olvashattok.
A játékok működéséről sajnos nincsenek publikálható leírásaink. De ígérjük, a legközelebbi alkalmon kitérünk majd a múltra is, és a jelenlévő fejlesztők és játékok bemutatására is hagyunk valamennyi időt.
(Igazából a mostani kerekasztal beszélgetés tematikájának is ez első pontja, de csak akkor akartunk sort keríteni rá, ha marad időnk — és nem maradt…)

F.: Létszám növekedés esetére alkalmas lehet a MOM művház egyik havi alkalma, tematikusként meghirdetve.

V.: Köszönjük a felvetést. A MOM-ba vagy a Bálint házba való szervezéssel az a probléma, hogy egyetlen alkalmunkat sem sajátíthatjuk ki CSAK a fejlesztők napja részére. A klubalkalmainkat kötelező nyilvánossá tennünk – ezért biztosítják a helyszínt nekünk a művelődési házak.

F.: Fontosnak tartom a kapcsolattartást a többi fejlesztővel, de még inkább a játékosokkal, hogy esetleg további partik leszervezhetőek legyenek.
A kiadók meghívása elsősorban kifejezetten kritikai célzattal lenne szükséges szerintem. Mivel ők látják a piacot, megmondhatják mi mennyire életképes, esetleg olyan irányba terelhetnek, amikor könnyebb kiadót találni.

V.: A kiadók szerepével kapcsolatban egyetértünk.

Ami a fejlesztőkkel való kapcsolattartást illeti, jelenleg két olyan kezdeményezésről tudunk, ami ezt segíti:
- Játékfejlesztő csoport (levelezőlista, beszélgetés témában)
- Fejlesztők klubja(fejlesztői profil, társasjáték adatlap, rendelés témában)
Fejlesztői anyagok és linkek témájában egyébként hamarosan itt, a tarsasjatekos.hu-n is létre fogunk hozni – egy reményeink szerint hasznos – aloldalt.

Ha tudtok egyéb nyilvános kezdeményezésről, írjatok!
Ezt már olvastad? : Társasjáték Fejlesztők Napja 5 – ilyen ...
(2013.11.13.)

2 hozzászólás “Játékfejlesztői kérdések és válaszok” bejegyzésre

  • drcsaba szerint:

    Sziasztok!
    A rendezvényen is említettem, hogy a Társasjátékos Klub helységét feltudom ajánlani a későbbi fejlesztők napja rendezvények megtartásához. Ide kb. 8-10 asztal fér el, és van még további két helység ahová 4-4 asztalt lehet betenni. Amennyiben érdekel a lehetőség, szóljatok.

  • raud szerint:

    Szia drcsaba!
    Köszönjük a felajánlást. Ha elkezdjük szervezni a köv. alkalmat, számba vesszük ezt a lehetőséget is…

Itt lehet hozzászólni !