Interjú a KártyaGyárral

Ha fel szeretném sorolni, hogy manapság mik azok a témák, amelyek a társasjátékos keménymag érdeklődésének középpontjában állnak, a KártyaGyár biztosan benne lenne a felsorolásban. Aktív fordítói és fórumközösség, napi 2-3 hozzászólás, saját készítésű játékok, és számtalan kinyomtatott játék és segédlet magyarítása kíséri a KártyaGyár útját.

Ebben az interjúban Csete Viktorral, a KártyaGyár alapítójával beszélgetünk…

Aliens: This Time It's War

Aliens: This Time It's War társasjáték

Mondanál néhány szót a KártyaGyárról azoknak, akik még nem hallottak róla?
A KártyaGyár 2011 év elején szerveződött az LFG.HU online közösségi magazin játékkészítési trükkökkel foglalkozó fórumán. A kezdeményezés lényege az, hogy az internetről letölthető és a házi tervezésű kártyajátékokat költséghatékonyan, viszonylag jó minőségben tesztelhetővé, játszhatóvá tegyük, és ezzel megpróbáljuk azokat minél több emberhez eljuttatni.

A kártyák a sorozatgyártott testvéreikhez hasonlóan készülnek: a kinyomtatott íveket egy ún. stancszerszámmal (kivágószerszám) formáljuk véglegesre. Ennek ellenére minőségben ezek a kártyák a bolti játékokéival nem tudják, de nem is akarják felvenni a versenyt: nem a társasjátékpiac ellehetetlenítése, sokkal inkább a játékok népszerűsítése a célunk. Sokan ugyanis azért nem vesznek meg idegen nyelvű játékokat, mert nem értik azokat. A KártyaGyárban sok olyan pakli készül, ami hivatalosan nem jelent meg magyarul, de a játékhoz nélkülözhetetlen az eredeti játék megléte, így voltaképpen senki érdeke nem sérül.

Ahhoz, hogy a gyártás minden résztvevő számára gazdaságos legyen, a KártyaGyárat ún. menetekben vagy körökben szervezzük: összevárunk annyi érdeklődőt, amennyit csak lehetséges – így a felgyűlt kártyamennyiséget (többnyire) egy nekifutással a lehető legalacsonyabb költséggel tudjuk kivitelezni. Nemrég komplett társasjátékok is kerültek a választékba, ezek túlnyomó része szabadon letölthető az internetről, és elkészíthető otthon. Ilyenek pl. az Aliens: This time it’s war!, és a The Thing – az utóbbi a 2011-es év PnP-játéka díját nyerte a BoardGameGeek-en.

The Thing társasjáték

The Thing

„Tegyük, szervezzük, összevárunk?” Honnan a többesszám, nem egyedül csinálod?
Kétség nem fér hozzá, hogy a KártyaGyár folyamatos működtetése lehetetlen lenne azon kreatív mag nélkül, akik körről körre képesek újabb és újabb játékokat bemutatni és/vagy áttervezni, szélesítve ezzel a gyárban kérhető paklik palettáját. Bár maga a KártyaGyár nem hivatalos „munkahely”, én sokszor kollégáimnak tekintem ezt a kreatív magot, melynek tagjai általában önként vállalják a szabálykönyvek fordítását és az anyagok ellenőrzését is.

Miként született meg az ötlet, hogy belefogj? Honosítottál játékokat korábban is?
A kétezres évek közepén kezdtem el komolyabban érdeklődni a Warhammer 40,000 világa után, miután többször is elolvastam Ian Watson Teljes Warhammer 40,000 Univerzumát. Néhány évvel később, az interneten keresgélés közben, a BoardGameGeek portálján akadtam a Battle for Armageddon c. táblás játék szabadon letölthető fájljaira, ezért regisztráltam oda. A szó szoros értelmében zöldfülű voltam a társasjátékok terén, az átlagemberhez hasonlóan megrekedtem a Gazdálkodj okosan és a Monopoly szintjén. Emlékszem, szét sem néztem a BGG-n, letöltöttem a fájlokat és hosszú hónapokig be sem léptem. Szabadidőmben nekiláttam a játék honosításának és hamarosan elkészültem a teljes magyar változattal, amiből le is gyártottam ismerősöknek 2-3 példányt, még mielőtt a Games Workshop el nem kezdte alkalmazni azt a sok-sok ügyvédet…

Battle for Armageddon társasjáték

Battle for Armageddon

Ezután tértem vissza a BGG-re, és megdöbbentem a társasjátékok választékán! A bőség zavarában azt sem tudtam mihez kezdjek, végül a következő honosításom célpontja a Pocket Civ lett. Csináltam egy-két tervet a kártyákra, de végül Todd Sanders munkája ihletett meg annyira, hogy megtervezzem a teljes paklit. A térkép alkotóelemeit is elkészítettem, de elégedetlen voltam a jelzőkkel, és félretettem a játékot – amit azóta, hogy megoldódott a tokenek gyártása, újra elővettem, és be is fejeztem.

Később – mint minden új BGG-felhasználó – én is kíváncsi lettem, hogy melyik játék rendelkezik a legmagasabb pontszámmal, így találtam rá a Twilight Struggle c. hidegháborús, stratégiai társasjátékra. Mivel a játékról minden fent volt a portálon, elhatároztam, hogy bármennyire is nagy falat, a játék számomra kicsit csúnyácska kinézetét az akkori tudásomhoz mérten feljavítom.

Mindent újra kellett terveznem: pl. hiába kértem a térkép egyedi vetületének grafikáját a játék eredeti kiadójától, a GMT Games-től, semmilyen támogatást nem kaptam. A teljes áttervezés kb. 2 hónapig vette igénybe a szabadidőmet. A BGG-re folyamatosan tettem fel képeket a változtatásaimról, majd a visszajelzések hatására újra megkerestem a játék kiadóját, és szóba került egy esetleges magyar kiadás lehetősége. Reakciójuk meglepően pozitív volt, így sikerült szert tennem a játék eladott példányonként számított licenszére.

Twilight Struggle társasjáték

Twilight Struggle

Akkoriban a kártyákat még kézzel vágtam fel, és sarkukat egy eBay-ről vásárolt sarokvágóval kerekítettem. Ezt azonban meglehetősen pontatlannak és fárasztónak tartottam egy idő után, nem beszélve arról, hogy sok időt vett igénybe (110 kártya ugyebár 440 sarok…). Ekkor született meg bennem a KártyaGyár ötlete.

Melyik a kedvenc KártyaGyáras projekted? Mi teszi őt számodra a legkedvesebbé?
Általában mindig a legfrissebb játékok a kedvenceim. Jelenleg az Omen: Reign of War társasjáték tetszik nagyon. Ez egy Kickstarter-es projekt, amit csak és kizárólag azoknak gyártottam le teljesen magyar nyelven, akik bizonyítani tudták, hogy támogatták az eredeti játék létrejöttét. Azóta több Kickstarteres projekt is felkeltette érdeklődésünket: ezek az eredeti kiadó beleegyezésével szintén honosítva fognak bekerülni a KártyaGyárba.

Omen: A Reign of War társasjáték

Omen: A Reign of War

Többségben vannak a polcodon a saját készítésű játékok a boltban vásároltakkal szemben?
Nincsenek. Keveset játszok – ennek oka többnyire az idő és a hirtelen „bevethető” játékostársak hiánya. És miután keveset játszok, nem is érzek késztetést arra, hogy gyűjtsem a játékokat, szóval a bolti játékokból sem rendelkezem sokkal. Az is távol áll tőlem, hogy kipróbálás után eladjam azokat, ezért nagyon megfontolom, hogy mit szerzek be, és szinte soha nem is bánom meg a döntésemet.

Hogyan viseli el a hobbidat a család?
Hála az égnek rendkívül toleránsak! Két kicsi gyermekem van, mellettük ugyan nem mindig adottak a körülmények a hobbimba mélyedni – viszont a dolgosabb napok előtt a feleségem akár még arra is hajlandó, hogy vidékre utazzon velük a nagyszülőkhöz.

Úgy tudom, egyre nagyobb példányszámban rendelnek tőled játékokat, és a rendelést is folyamatosan fogadod. Van segítséged?
Valóban, az utóbbi időben hatalmas igény jelentkezett a játékokra, és ez felkészületlenül ért, nem számítottam ekkora érdeklődésre. Sok játékkal, többnyire komplett társasokkal vagyok elmaradva, de igyekszem a lehetőségeimhez mérten elkészíteni azokat. A feleségem sokszor besegít bizonyos munkafázisokban, de olyan társam, aki minden lépést át tudna vállalni a „céhben”, jelenleg nincs. Jelöltem viszont van, és elképzelhető, hogy a következő menetben igényt fogok tartani a segítségére. Hozzám hasonlóan ő is remekül bánik a papírral.

Miből rendelnek a legtöbben?
Jelenleg a BSG Express c. társasjáték vezeti a kérések listáját. Ez a játék kivitelezési szempontból rendkívül összetett, mert szinte mindenféle játékkészítési technikát igényel: van benne játéktábla, kártyák, tokenek és sok egyedi dobókocka, nem beszélve a dobozról és a szabálykönyvről.

BSG Express társasjáték

BSG Express

A BGG-t nézve olyan fórumokra is bukkanhatunk, melyekben különböző sci-fi témájú játékok közösségi fejlesztését vezeted. Ezekkel mi a helyzet? Szerinted meg fogják élni a kiadást?
Nem a kiadásuk vezérel, már csak azért sem, mert a játék fejlesztésében bárki részt vehet, így pedig nehéz lenne osztozni a babérokon. Valószínűleg nem találtam fel a spanyolviaszt, de még nem találkoztam közösségi fejlesztésű társasjátékkal – ahogy az ízlésemnek tökéletesen megfelelő sci-fi kártyajátékkal sem (bár nem próbáltam százával őket). Ezt az „űrt” próbálom betölteni az általam kezdeményezett játékok kifejlesztésével, viszont jelenlegi bokros teendőim miatt mindkét projektet határozatlan időre szüneteltetni voltam kénytelen.

Űrkalmárok társasjáték

Űrkalmárok

Az egyik egy magyar nyelven fejlesztett űrstratégia, az Űrkalmárok, melyben eleinte fontos szerepet szántam a kereskedelemnek, de előfordulhat, hogy mégsem marad a játék kiemelt területe, hanem az egész továbbfejlődik egy átfogó 4X-típusú stratégiai játékká (4X annyit tesz: eXplore-eXpand-eXploit-eXtermination, azaz 4K: Kutatás-Kirajzás-Kisajátítás-Kiirtás).

A másik közösségi játékfejlesztésünk angol nyelven folyik, a munkacíme: Siege of Earth. Ez egy aszimmetrikus paklikat használó stratégiai kártyajáték lesz, a Schotten-Totten jelentősen módosított és mélyített szabályrendszerével.

Mindkét játékot elsősorban kártyák és tokenek használatára próbálom kiélezni. Szerintem a kártya az egyik legnagyszerűbb, legsokoldalúbb játékeszköz, és bár rengeteg felhasználási módot és játékmechanikát fejlesztettek ki vele az utóbbi években, még mindig vannak benne tartalékok.

Ki a kedvenc játékterveződ?
Még nincs ilyen. Ennek legfőbb oka a polcomon lévő játékok alacsony száma és a kevés játéktapasztalat mellett az is lehet, hogy még nem járok a játékos-evolúció azon szakaszában, amikor felismerem egy-egy tervező keze nyomát egy játékon.

Melyik játékot szerezted be legutóbb?
A GMT Games-től kaptam nemrég egy friss kiadású Dominant Species-t és egy Space Empires 4X-et a Twilight Struggle változatom doboztervének jogaiért cserébe. Mindkettőt kiváló játéknak tartom!

Mit gondolsz, mi az legfontosabb tulajdonság, mellyel egy Magyarországon élő játékfejlesztőnek rendelkeznie kell?
A türelem… Szerintem hazánkban a társasjáték-fejlesztésből nemcsak hogy meggazdagodni, de még tisztességesen megélni sem lehet. Éppen ezért türelmet kell gyakorolniuk azoknak, akik erre adják a fejüket, és nem sajnálni arra az időt, hogy játékukat a lehető leghosszabb ideig teszteljék. A játékfejlesztésnek éppen ugyanúgy megvannak a megkerülhetetlen és kötött sorrendű lépései, mint minden más fejlesztési területnek.

Szerinted lemaradásban vagyunk a társasjáték-kiadás terén a régió többi országával szemben?
Nem vagyok kompetens ennek megítélésében, de reménykedem benne, hogy nem lemaradásban vagyunk, hanem az élet többi területéhez hasonlóan ebben is csak nagyon lassan érjük őket utol. Bizakodom abban is, hogy a KártyaGyár működése valamelyest felgyorsítja ezt a folyamatot.

Az utolsó töltényig társasjáték

Az utolsó töltényig

Terveid a jövőre nézve?
Miután teljesítem a jelenleg futó kéréseket, szeretnék egy kicsit pihenni, úgyhogy valószínű, hogy idén már nem lesz több KártyaGyár. Hónapok óta tervezem és szervezem a társasjáték-webshopomat, amit a közeljövőben végre beindítanék.

Ezen kívül felkértek egy új, magyar fejlesztésű háborús társasjáték, Az utolsó töltényig grafikai kivitelezésére, ami reméljük, nemcsak hazánkban, de külföldön is kedvező fogadtatásra talál majd. Ugyanezzel a teammel lesz egy Magyarországon egyedülálló projektünk is, de erről még nem beszélhetek.

Szándékomban áll egy csináld-magad-blog indítása is, melyben a műhelytitkaimat osztanám meg a vállalkozó kedvűekkel, de valószínűleg ez is a jövő évben fog megtörténni.

Kapcsolódó anyagok:
A KártyaGyár weboldala
Ezt már olvastad? : Társasjátékozási lehetőségek klubjainkban ...
(2016.10.25.)

3 hozzászólás “Interjú a KártyaGyárral” bejegyzésre

  • h-alga szerint:

    Vice! Minden elismerésem eddigi munkád miatt.

    Úgy hallottuk, hogy a további magyar “Twilight Struggle” liszenszeket visszavonta a GMT.
    Lehet erről bővebbet tudni?

    Viszont az is elismerés, hogy a dobozterved jogait megvették.
    Vajon felhasználják, vagy el akarják kerülni jövőbeni megjelenését?

  • vice szerint:

    Valóban, visszavonták a licenszet, de teljesen “békében” váltunk el. Az történt, hogy megváltozott a licenszelési eljárásuk, és darabonként már nem értékesítik a jogokat. Meg kellene vennem a korlátlan licenszt, azt viszont valószínűleg nem lenne gazdaságos, hisz darabonként is “csak” 45 példány készült.

    A dobozterv teljes felhasználású jogait vették meg, tudomásom szerint egyelőre az C3i magazinban való megjelentetés céljából.

Itt lehet hozzászólni !