AGON társasjáték könyv nem-ajánló

AGON

A sok játék egy “dobozban” típusú társasjátékok számomra mindig egy picit azokhoz az akciós DVD-khez hasonlítottak, amik a három “legjobb” sci-fi filmet (legjobb PC-s játékot, stb.) kínálták/kínálják egy csomagban. Persze biztos akad, akinek jó tapasztalata van az ilyen csomagokkal (bizonyára nem véletlenül árulják őket a hipermarketekben), de én személy szerint inkább “uralkodom” magamon, és nem engedek a “csábításnak”…

Az AGON című kiadvány áttörést jelenthetett volna (vagy talán jelent is) a sok az egyben társasjátékok megítélésében. Ígéretes külseje, vastag kartonra nyomtatott oldalai, Pierrot neve és régi játékokhoz való kötődése, valamint egy általam olvasott pozitív hangvitelű ismertető bizakodásra adtak okot. Ennek ellenére a könyv mégis kétesre sikerült…

Ami tetszik…

A könyvben három dolog tetszik kifejezetten: a bemutatott társasjátékokhoz tartozó történeti áttekintések, a dizájn, no meg hogy kétszemélyes társasjátékokról van szó.

a könyv belülről

Koncepció
A könyv alapvető koncepciója, hogy a benne szereplő 24 táblás játékot oly módon mutatja be, hogy minden egyes társasjátéknak két oldalt szentel.

Ha kinyitom a könyvet valamelyik társasjátéknál, bal oldalon elolvashatom a játékhoz kapcsolódó történelmi áttekintést (ilyesmiket, hogy a játék melyik királynak volt a kedvence, vagy mely társadalmi közegben volt népszerű), valamint elolvashatom a játék szabályát. Ez utóbbi mindig csak az oldal felét foglalja el maximum, és ismerteti a célt, valamint a lépési lehetőségeket.
A könyv jobb oldalán magát a játékot találom.

Megjelenés
Az AGON lapjai színesek, és vastag kartonra nyomtatták őket; az egyes oldalak grafikai megjelenésében örömét leli a tekintet. Méretük 28×28 cm, míg vastagságuk kb. 1-2 mm, így a könyv lapjai egyben táblaként funkcionálnak. (Hogy ebből miért lesz baj, arról később írok.)

A játékok
Emellett a könyvben szereplő társasjátékok kiválasztása is jól sikerült. Szerencsére nem a dobj és lépj! típusú, mindenfajta mérlegelést nélkülöző társasjátékok szerepelnek a könyvben, hanem a viszonylag gyorsan elsajátítható, ám valamekkora taktikai mélységgel rendelkező absztrakt kétszemélyesek.

Ugyanakkor annak sem kell szomorkodnia, aki a könnyedebb játékokat szereti. Van pár olyan játék, amelyben nagyobb szerep jut a szerencsének, így különféle nehézségű játékokat is kipróbálhatnak a tulajdonosok. (Némely játékok dobópálcát, dobóédert és pörgentyűt is használnak.)

A gond akkor kezdődik, amikor a tettek mezejére akarunk lépni. Ekkor ugyanis előjöhet néhány probléma…

Ami nem tetszik..

A legzavaróbb probléma: alátámasztást igényel
Az AGON problémái közül egyértelműen a legfontosabb, hogy nem terül el úgy az asztalon, mint egy hagyományos keménykötéses könyv. Túlságosan vastagok hozzá a lapjai.

Ez azt jelenti, hogy amíg nem használtuk annyit az AGON-t, hogy valahogy magától betörjön, CSAK a könyv elején és végén szereplő játékokkal lehet kényelmesen játszani, a többi játéknál alá kell támasztani a könyv valamelyik oldalát. Ráadásul a táblákat még csak fénymásolni sem tudtuk (ez lett volna a mentő ötlet), hiszen a lapok A4-esnél nagyobbak.

Szóval ez egy elég durva és riasztó kivitelezési hibája a könyvnek. Emiatt kezdetben nagyon bosszús is voltam (erre figyelni kellett volna!), ám jópár hét után, gondolom a használattól mérséklődött a probléma, és most a könyv nyitott oldalai már majdnem 180 fokos szöget zárnak be, ha alátámasztom őket. (Persze azért így is akkor kényelmes játszani, ha alátámasztom a könyvet a bal oldalon.)

alkatrészek jelölése

Szabályok leírása
Ami a szabályok leírását illeti, ezeket szerintem lehetett volna jobban is struktúrálni. Ugyan nem találtam olyan szabályleírást, ami hiányos lenne, de az egyszeri olvasó számára szerintem javítaná a megértést, ha az egyforma jellegű játékok egyforma forgatókönyv szerint lennének bemutatva (pl. bábu behozatal, lépésirány, ütés). A műértőknek szóló kitérőket pedig a szabályismertető végére raknám, ahol már biztosan nem zavar össze senkit. Nem hiszem, hogy egy játékbemutatón a közönség díjazná, ha mondjuk menet közben, a hasonlóan egyszerű Quoridor szabályainak magyarázatakor én érdekességképpen más játékok szabályaival állítanék fel párhuzamot.

A szabályok felfújására használt helyenként archaizáló stílus (pl. Alquerque és Yoté) sem előnyös. Rendben, hogy jól mutat, ha minden játék szabályismertetője pontosan a lap aljáig tart, de a helykitöltésként használt archaizálás szintén összezavarhatja az egyszeri olvasót, és kicsit felesleges.

Alkatrészek jelölése
Az alkatrészek nem túl jó minőségű kivitelét (0.25 mm vastagságú színes karton korongok) nem rovom fel a kiadónak/szerzőnek. Gondolom, pár ezer forintot drágíthatott volna a játék árán, ha az minőségibb alkatrészekkel jelenik meg. Abban viszont már felelősséget tulajdonítok nekik, hogy nem tudta az alkatrészek használatát jobban jelölni…

Miért nem lehetett az “A”, “B”, stb. korongos hivatkozás helyett inkább a használt korongok előoldalát és hátlapját kis méretben is odarajzolni a szabályokhoz? (Pl. 8 fehér korongot kell elővenni ilyen elő és hátlappal, és további 8 fekete korongot ilyen elő és hátlappal.)
A másik megoldás, hogy meghagyják a betűjeles hivatkozást az alkatrészekre, ám az 55. oldalon szereplő képre rajzolják oda, hogy egyébként az “A” korong az ilyen színű, így néz ki az elő és hát oldala, stb.

Ezek hiányában magunknak kell jelölnünk, hogy melyik kinyomkodott alkatrész hová tartozik. Legjobb, ha lefényképezzük még használat előtt a keret két oldalát, vagy a megfelelő betűt is odazacskózzuk a korongokhoz, így nem kell a játékok használata előtt kisakkoznunk, hogy pl. a “C” korongok azok melyek is…

Végső gondolatok

Mint említettem, ugyan az AGON számomra előnyökkel és értékekkel is bír, de sajnos még a jó dizájn, és a történelmi adalékok sem tudják elfeledtetni velem a könyv hiányosságait.
Az AGON jobb és színvonalasabb, mint a többi “6 játék az 1 dobozban”, vagy “10 az 1-ben”, vagy “24 az 1-ben” társasjáték, de ahhoz, hogy bárki (főleg egy gyűjtő) számára nyugodt szívvel ajánlható legyen, szerintem sok hiányossága van.
Vásárlás előtt ezért alaposan fontoljuk meg, hogy el tudjuk-e a könyv hiányosságait fogadni, mert dísztárgynak kicsit drága…

Ezt már olvastad? : Race for the Galaxy társasjáték ismertető
(2014.02.27.)

Egy hozzászólás “AGON társasjáték könyv nem-ajánló” bejegyzésre

  • PaulikT szerint:

    Ez a könyv Zdzisław Nowak: 50 táblás játék c. könyvének az újragondolása. Nekem a mai napig megvan itthon. 1982-es kiadású, rendesen használt darab, de az alátámasztás még most is kell neki :-)

    A kis papír tokenek viszont az évek alatt nyomtalanul eltűntek sajnos. Az AGONnal ellentétben viszont a játékok mellett színes illusztrációk vannak a korongokról, szóval némi munkával akár újra életre is kelthetőek. :)

Itt lehet hozzászólni !