Olyan egyszerű szabályú, könnyed és élvezetes játék, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a nem gémerek számára megmutassa a társasjátékos világ szépségeit.

A BoardGameGeek általánosan használt rövidítése.

Az ellenfelek elbizonytalanítása hamis információkkal vagy félrevezető cselekedetekkel, tipikusan rejtett elemekkel operáló játékokban. Közismert blöffölős játék a póker.

2000 óta létező társasjátékos közösségi oldal és társasjáték-adatbázis. A legbővebb – egy honlapon fellelhető – információs adathalmaz számodra (angol nyelven), ha a társasjátékok érdekelnek. Adatok, képek játékokról, játékosokról, kiadókról, szerzőkről, szabályok, fórumok, videóbemutatók, s bármi egyéb, ráadásul folyamatos fejlesztés alatt.
A BoardGameGeek címe: http://boardgamegeek.com

A gyűjtögetős kártyajátékok angol nevének (Collectible Card Game) rövidítése.
Az ilyen típusú kártyajátékok általában egyszerű szabályokkal rendelkeznek, amiket a játékosoknál lévő – a boltokban különböző csomagokban megvásárolható – kártyalapok tesznek árnyalttá. A játék kezdésekor a játékosok az általuk birtokolt kártyákból állítják össze a játék során használt paklit.

Jellemzően egyszerű szabályokkal és rövid játékidővel, viszonylag magas absztrakciós és interakciós szinttel bíró játék, általában 3-5 fő részére; a játék alkalmas arra, hogy egy átlagos család (szülők és nagyobb, legalább 8-10 éves gyerekek) játszhassa és élvezze. A családi játékok jelentős átfedést mutatnak a német játékokkal.

A klasszikus (hatoldalú) dobókocka rövidítése. A kifejezés elején szereplő „d” az angol die, vagyis a dobókocka szóra utal. Hasonlóképpen a d8 nyolcoldalú, a d10 tízoldalú dobókockát (dobóidomot) jelöl, a 2d6 azt jelenti, hogy a játékosnak két hatoldalú kockával kell dobnia.
Leginkább szerep- és harci játékokban használják ezeket a rövidítéseket.

Egyszerű játékmechanizmus, ahol a játékos egy kockadobást követően, annak értékével megfelelően halad a bábujával. Gyakran a kifejezést leereszkedő hangnemben használják, jelezve, hogy egy játékban a véletlen irányítja cselekedetünk, nem pedig taktikai megfontolások.

Többnyire 6 oldalú, kocka alakú eszköz, amelynek minden oldalán valamilyen szám vagy szimbólum található. Gurításával (dobásával) szimulálható a véletlen. A gurítás eredménye mindig a kocka legfölső oldalán található szám vagy szimbólum.
Némely játék több dobókockát használ az eredmény meghatározására, ill. bizonyos játékokban 4, 10, 20, stb. oldalú dobókockák (azaz dóbóidomok) is előfordulhatnak.

Kártyajátékokban a felhasznált lapok gyűjtőhelye.

Játékegyensúlyról beszélünk, ha – elméletileg – minden játékosnak ugyanakkora az esélye a győzelemre – akár akkor is, ha eltérő a kiinduló helyzetük. Ez az egyensúlyi állapot játék közben is fennállhat, és nem jelenti azt, hogy a játékosok egyforma erőforrásokkal rendelkeznek.

Egy parti első szakasza, amelynek során a játékosok a játék indításához szükséges összes komponenst a megfelelő állapotba készítik.

Olyan játék, amely a hibái folytán kiábrándító játékélményt nyújt. Pl. amelyikben pocsék játékkal nyerni lehet, vagy amely rendszeresen patthelyzetet eredményez, vagy amelyikben egyfajta stratégia verhetetlen.

Az ilyen játékoknak jellemzően egyszerűek a szabályai, rövid a játékidejük, sok bennük a játékos interakció és jó minőségűek a tartozékaik, viszont általában nem túl tematikusak.
Korábban az európai stílusú játékokra a német játék kifejezést használták, mivel az ilyen típusú társasjátékok többsége – ahogy manapság is – Németországban jelent meg.
Az európai stílussal az amerikait (vagy angolszászt) szokták szembeállítani.

Olyan játék, amely valamilyen mikro- vagy makrogazdasági környezetet modellez (egy vállalatot, gyárat, országot, stb.). Az ilyen játékban hangsúlyos szerepet kapnak a befektetések, a cél a minél hatékonyabb működés, a minél nagyobb haszon elérése. A pénz általában fontos szerepet tölt be, de léteznek olyan gazdasági játékok is, amelyekben egyáltalán nincs szerepe a pénznek; ugyanakkor a pénz jelenléte még nem tesz egy játékot gazdasági játékká.

A “geek” az amerikai iskolai szlengben a nem túl sportos, helyette más hobbik (képregények, számítógép) felé forduló fiúk gúnyneve. (Hasonlót jelent még a nörd (nerd) is.)
Az általános szlengben a számítógépek vagy a kultúra bizonyos szeletei felé forduló, abban a „normálisnál” jobban elmélyedő, már-már megszállott személyt jelent; enyhén pejoratív, de inkább önirónikus értelemben. Ez utóbbihoz magyarul leginkább a „-buzi” utótagú szlengkifejezések hasoníthatók (zenebuzi, könyvbuzi, számítógépbuzi, játékbuzi).

(Eredete az angol „gamer” szó. Nem összekeverendő a player-rel!)
Olyan játékos, aki az átlagosnál több időt fordít társasjátékokra, gyűjti őket, igyekszik minél többet játszani velük. Egy másik találó definíció szerint olyan személy, aki akkor is a játékkal foglalkozik, amikor nem játszik.

A családi játékoknál bonyolultabb, összetettebb szabályú, gyakorta hosszabb játékidejű játékok. Fő célcsoportjuk az átlagosnál gyakrabban játszó felnőttek (lásd: gémer).
Az elnevezést elsősorban a „nehezebb”, bonyolultabb német stílusú játékokra használják, hogy elhatárolják azokat a kategóriára elsősorban jellemző családi játékoktól; de minden olyan játékra szokták mondani, amelynek hosszú tanulási folyamata van, nagyobb idő- és energiabefektetést igényel, a használható és használandó stratégiákat csak több játék után lehet átlátni. Jellemzően a véletlen szerepe az ilyen játékokban kisebb, valamint jól kontrollálható.

A játékok egy részében a győzelmi feltétel egyértelmű és egyszerű (amikor valami beér a célba, amikor valaki összegyűjt megadott számú pontot), vagy a játék előre meghatározott számú forduló végén ér véget. Más játékokban speciálisabb feltételeket kell teljesíteni a győzelemhez. Például háborús játékokban bizonyos számú ellenséges egységet meg kell semmisíteni (Memoir’44), vagy a térkép bizonyos pontjait el kell foglalni (Rizikó). Más játékok is alkalmazzák a győzelmi feltétel leírásának módszerét, pl. sakk, Attika, a kooperatív játékoknál pedig alapértelmezett a győzelmi illetve “vesztési” feltétel.

A játék folyamán felhalmozott olyan pontok, amik a győztes meghatározása szempontjából lényegesek. Különböző akciók, események, feltételek, tárgyak különböző pontszámmal szólhatnak bele a végleges eredménybe.

Az ilyen játékban háborús konfliktusban próbálják legyőzni a játékosok ellenfelüket vagy ellenfeleiket. A játék elsődleges célja az ellenséges egységek megsemmisítése, illetve bizonyos stratégiai célok teljesítése. Legtöbb esetben térkép jellegű táblán játsszák. A háborús játék lehet teljesen absztrakt (sakk, gó), de általában inkább nagyon tematikus (Axis&Allies, Harc Európáért, Végvári viadalok).

Olyan játék mechanizmus, melynek lényege, hogy a játékosnak újra és újra döntenie kell arról, hogy kockáztat-e egy nagyobb siker érdekében (és esetleg mindent elveszít), vagy megelégszik az eddig eredménnyel.
A kockajátékok legtöbbje pl. ilyen mechanizmust használ.

Szabályos hatszög. Mivel hexákkal lyuk nélkül lefedhető egy terület, illetve a szomszédos hexák mindig egy-egy oldalukkal érintkeznek, a háborús játékokban a térkép nagyon gyakran hexákra van felosztva. Hexákra felosztott térképeket a német stílusú játékokban is használnak, ahogy az is előfordul, hogy a játéktéret a játékosok állítják össze hexákból.
Pl. Catan, Tongiaki, Mesopotamia

Az az idő, amikor egyetlen játékos cselekszik – vagy éppen azon gondolkozik, hogy mit cselekedjen –, és a játékostársak csak arra várnak, hogy végre rájuk kerüljön a sor.

Kártyajátékokban a kézben tartott lapok kiegészítésére a játékosok az asztalon lefordított kártyalaphalmaz – a húzópakli – tetejéről vesznek fel véletlen lap(ok)at.

A mértéke és a gyakorisága annak, hogy a játékosok mennyire képesek hatással lenni egymásra, egymás lépéseire, hogy így befolyásolják az eredményt. Általában minél több a játékos interakció, annál kevesebb a holtidő. A játékokat, ahol minimális a játékos interakció, gyakran többszemélyes pasziánszoknak csúfolják.

- Kártyával rendelkező játékokban használt mechanizmus, amikor a játékosok ahelyett, hogy egyetlen lapot húznának, több (jellemzően asztalon felcsapott) kártya közül választanak egyet. Pl. Ticket to Ride, Alhambra, Thurn & Taxis.
- draftolás kifejezésként használva egy újabb kártyaválasztási mechanizmus, ahol a játékosok a számukra kiosztott lapokból (kéz) választanak jellemzően egy lapot maguknak, majd a maradékot továbbadják, és ezt ismétlik, míg megadott számú laphoz nem jutnak. Pl 7 csoda

Egy már megjelent játékhoz utólag kiadott játékelemek. A kiegészítők általában önmagukban nem játszhatóak, és feltételezik az alapjáték birtoklását. A kiegészítők kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatják a játékot, vagy növelik a játékosszámot. A kisebb kiegészítőket gyakran ingyen, szóróanyagként osztogatják a kiadók, a nagyobbakat külön árulják.
Pl. Catan vagy Carcassonne kiegészítői.

Módosítás a kezdő felálláson olyan állapot létrehozásának érdekében, ami kiegyenlíti a nyerési esélyeket.
Pl. a játékot kezdő játékos nagyobb nyerési esélye esetén mindenki 10 nyerőponttal kezd, majd ebből licitálnak a kezdés jogára.
A kiegyensúlyozás tudásbeli különbség esetén is alkalmazható: pl. Carl Lewis ad az ellenfeleinek 10 m előnyt a 100-on.

A játékban alkalmazott szabályok és mechanizmusok egy része gátolja az élen lévőt, és segíti a lemaradottakat. Így játék közben a lemaradottak hátránya csökkenthető, a játék végén pedig eredményeik kiegyenlítettebbek lesznek.

A végjátékban az a negatív jelenség, amikor egy már biztosan veszítő játékos cselekedete meghatározza, hogy az élen állók közül ki nyeri meg a játékot.

Mechanizmus, ami nevét a közismert gyerekjátékról kapta. Ilyenkor a játékosok igyekeznek kitalálni ellenfelük cselekedeteit, hogy saját cselekedeteikkel megakadályozhassák azokat.
Pl. Tyrus, Adel Verpflichtet.

A közösségi finanszírozás – Crowdfunding – egy csecsemőkorú internetes jelenség, melynek során az ötletgazda a projektje megvalósításához szükséges induló tőkét – bemutatkozás, vázlatok közzététele, leírások alapján – a csatlakozó, esetleg a termékre “előfizető” közösségtől kapja.

1. Olyan játék, ahol egy-egy dobásnál több – akár egy maréknyi – kockával kell dobni.
2. Olyan játék, ahol a győztes személye sokkal inkább függ a szerencsés kockadobásoktól, mintsem a játékbeli döntésektől.

Egyszerű szabályú és menetű, ami nem kíván elmélyült gondolkozást. Esetleg extrém rövid játékidejű.

Olyan játék, ahol a játékosok együtt, a „játék ellen” játszanak; csak kooperációval, összedolgozással van esélyük a győzelemre (pl. Rettegés Arkhamban), együtt győznek, vagy együtt veszítenek. Egyes altípusokban a játékosoknak lehetnek egyéni céljaik is, amelyek nyíltan vagy titokban szembeállítják őket a többséggel („árulók”). A kooperatív játékok egy másik csoportjában egy játékos („mesélő”) mintegy a játékkal van, a többiek pedig mind ellene; ilyenkor a mesélőre más szabályok vonatkoznak, mint a többiekre (pl. Odalent).

A játékok jellemzően több kisebb-nagyobb szakaszból állnak össze, ezek gyakran sokszor ismétlődnek is: például a sakkban felváltva lép egy-egy játékos, vagy a bridzsben van licitálás és lejátszás, a lejátszásban hívásokkal és ütésekkel. (A sakkban a megnyitás, a közép- és a végjáték nem tartozik ide, azokat nem a szabályrendszer definiálja). Ezekre a leggyakrabban korszak, szakasz, forduló, fázis, lépés, kör stb. fogalmakkal hivatkoznak a szabályok (pl „egy forfuló hat fázisból áll, a fázisok sorrendje állandó…”)

A játék fő szabályait kiegészítő szabályhalmaz, ami az előkészítéskor meghatározza a kezdeti feltételeket, a célt, a győzelmi feltételeket, és speciális szabályokat. Bizonyos játékok fő szabályrendszeréhez több küldetésfüzet is tartozik, ami megnöveli a játék újrajátszhatósági értéket.

Játék, amelyben valamilyen módon szerepet kapnak lapkák. Épülhet fel belőlük moduláris tábla (pl. Catan), szerepük lehet a játéktér fokozatos felfedezése (pl. Tongiaki), saját objektum építése (pl. Galaxis Roncsderbi), területfoglalás (pl. Át a sivatagon), térkép építése (pl. Fjords), többségi fölény megszerzése (pl. Samurai), stb.

Sok játékban használt lapos, merev, szabályos alakú, jellemzően kartonból készült síkidom, amit sík felületen lehet egymáshoz illeszkedően, mozaikszerűen elhelyezni. A nagyobb játékemeleket lapka helyett gyakran lapnak nevezzük.
Kapcsolódó fogalmak: lapka alapú játék, lapkalerakós játék

Olyan játék, ahol a fő mechanizmus a lapkák lehelyezése, és így a játéktábla, játékterület játék közbeni kialakítása – ellentétben a klasszikus megközelítéssel, amikor a változatlan játéktáblán mozgatnak bábukat, jelzőket a játékosok. Ilyen játék például a Carcassonne vagy a Metro.

Játéktípus, amelyben a fő mechanizmus az, hogy a játékosok licitálásokkal igyekeznek az erőforrásokat megszerezni.